Simaliba
banner
simaliba.bsky.social
Simaliba
@simaliba.bsky.social
Sima liba vékony jégen. Mi baj történhet?
Zenélek, és napok óta sokat írok. Betűkkel rajzolom meg azt, amit ceruzával, festékkel, agyaggal is a világra hozhatnék, de most így jó.

Éber vágyam van alkotni. Nem is vágy ez, inkább szükség. Sürgető dobolás bennem, egy viszkető folt egy elérhetetlen helyen.

A telefonom napok óta némán.
November 27, 2025 at 2:52 PM
A Bartókon már égnek az adventi fények.
A kutya téli álmot alszik, bár a pogácsára az előbb erős életjeleket mutatott, most újra úgy gömbölyödik a kanapé puháján, mint egy kismacska.

Egyik ovisom azt mondta ma, hogy szeretne kismanó lenni a zsebemben.

Cseperegnek a napok.
November 27, 2025 at 2:35 PM
Antikváriumtól csippan a mail: megvan a könyv, amire másfél éve iratkoztam fel, örömkönnyek tehát és tigrisbukfenc. Ennek ellenére most csak dédelgetem, mert épp Vámossal birkózom időre. És hát baj van, nem tetszik. Mindenki azt mondja, hogy mindenkinek tetszik, én meg fanyalgok itt jó dolgomban.
November 24, 2025 at 11:25 PM
Sétálunk a fények alatt. Biztos van olyan természeti jelenség, ami közénk tudna furakodni, de a pesti eső nem ilyen, az lepereg rólunk. Két lábon járó Hallmark film. Az vagyunk.

Az esti filmhez pedig kellett egy kis ocsmányság: banános chips. Beleszagolok a dobozba: ilyen lehet a minionok lehelete.
November 23, 2025 at 11:09 PM
Gondoltam, keletnek indulok, és az éj leple alatt elkísérem az ország karácsonyfáját Pestig. Jó móka. Talán még a munkaórákra visszaérek, vagy sem.
Aztán elképzeltem, hogy mindezt elmesélem bárkinek, és a bárki megkérdezi, hogy jól vagyok-e, és innen tudni fogom, hogy ilyet normálisék nem csinálnak.
November 23, 2025 at 9:27 PM
Ha jól emlékszem, Dennis Quaidbe én bele voltam esve. Valahol a Parent Trap környékén.
Szóval kicsit sok hulla és agybaj vonult végig mostanában a netflixes felületemen, úgyhogy visszakanyarodtam a pihe-puhába: karácsonyi sitcom Denisszel.
A rajongást kinőttem, de forralt boros estékre tökéletes.
November 20, 2025 at 3:46 PM
de amikor kérdezem, hogy szerinte milyen díszeket vegyek, máris siet mellém összeválogatni. Boldog tőle. Hagyom. Azt mondom, ha már mű, legyen nagyon mű. Bólogat. Elviszem a 180 centiset is? - kérdezi. Majd jövőre - mondom - akkor már stabilan a Dr. Szöszi korszakomban leszek, most csak játszom.
November 20, 2025 at 2:52 PM
A levetett csizmáim között egy lépésnyi távolság van, jó az úgy. Ott az előszoba közepén. A kabátomat a többire halmozom, elrakhatnám már az őszi dzsekiket, majd-majd. Lángol a rózsásra csípett arcom, és a radiátor mellé görbülve eszem meg a forró spenótot, amit a gyerekeim sosem.
Végre-végre hideg.
November 19, 2025 at 9:20 PM
Apránként vásárolok az adventi naptárába. Idén grandiózus tervvé hízott a dolog, volt egy nyúlfarknyi gondolatom - karton, sniccer, festék - de ahogy formálódik a kezeim alatt, egyre csak duzzad és duzzad, sosem lesz ez kész - még egy mókus kellene rá. Kettő.
Adni a létezésem alapköve, kapni nehéz.
November 16, 2025 at 11:51 AM
Cseppnyi. Kiskanálnyi. Csipetnyi. Egységek pontatlansága.
Csak érzéssel. Módjával. Amennyit felvesz. Ízlés szerint. Nem lehet elrontani. Mindig ezt mondják.

Nem lett egyébként rossz, csak új név kell neki. Nem fokhagymakrémleves, hanem mondjuk huncut hagymafőzelék.

(bors-, és lisztkárosult)
November 12, 2025 at 9:52 PM
Az illata, vagy a hencegő színe miatt, nem tudom. A formája kedves talán, olyan, mint a Nap. Nekem pedig szükségem van a fényre. A karácsony még távol, de muszáj elbáboznom a parádét, nagyon sötét van. Az ünnepvárás olyan nekem, mint a fáklya egy szurokfekete barlangban.

Szóval szárad a narancs.
November 12, 2025 at 1:10 AM
Játékboltban vagyok. Játszom.
November 11, 2025 at 10:00 AM
6-os villamos, resting bitch face, ülök. Pasi velem szemben leszállni készül, pakol. Az Isten barma úgy tápászkodik fel, hogy megmarkolja a combomat, az ujjait a húsomba süllyeszti, az arcomba somolyog, és eltűnik a tömegben.
Megint meg kell néznem a Death Proof utolsó jelenetét, b*ssza meg.
November 11, 2025 at 7:52 AM
Mici nem mehet a gyerek ágyába, nem is megy. De úgy sasszézik az ágy melletti fotelbe, úgy hajtogatja ott magát, hogy a kisfiam csak kinyújtja a karját, és eléri. Eltűnteti az ujjait a fehér szőrben, és elalszik. Reggel Mici egész teste csóvál-tekereg, úgy várja, hogy megint elérje a gyerekkéz.
November 10, 2025 at 10:04 PM
Cserihanna, Lovasi, és Szűcs. Vértelenül és zajtalanul. A Zene háza bendőjében a lilás-vöröses fények anyaméh-szerűek, fél órán belül szundizni vágytam.
Eszembe jutott, amikor zongorázni tanultam, de nem volt otthon zongoránk, ezért papírból vágtam billentyűket és ragasztottam a konyhaasztal élére.
November 10, 2025 at 8:13 AM
Régi karácsony. Vintage. Biztos bekacsint majd Kevin is, de idén fekete-fehérben gondolkozom: Meet me in St. Louis, White Christmas, Holiday Inn, és az európai mozira is kinyíltam.
Miután a gyerek nem adott kilövési engedélyt a dinóira, vettem újakat, hátukba kampó, és éljen a giccs.
A dinó vintage.
November 9, 2025 at 10:32 AM
Kajapornózunk.

- Mire gondolsz?
- Szénhidrátra.
- Mesélj.
- Gesztenyés tiramisu, rumos-kávés babapiskótával, selymes tejszínnel, reszelt étcsokival és sikamlós meggyel a rétegek között, leheletnyi fahéjjal.

Mindketten cukormentesen vagyunk. Úgyhogy olyan lett.
Lett, van, és mindjárt csak volt.
November 7, 2025 at 3:51 PM
Pottyondi nekem földim. Én is egy óvári lány vagyok, aki évtizedekre eltévedt a nagyvárosban.
Pottyondi színpadon is működik. Fekete ruha, fehér lapok. Mocskos száj - nekem is az van. A női humoristákból fel kell épülnöm, megvisel az a fájdalmuk, amit humor és humor közé rétegeznek.
Nézzetek Edét.
November 7, 2025 at 6:51 AM
Piros az ujjam, piros a nyelvem, a céklasaláta bűvöletében élek. Gyökérzöldségeket reszelgetni reggel 6-kor csak mély elszántságból érdemes, én talán a föld ízét keresem. A cékla komorságát, a répa melegségét, az alma már csak odahuncutkodik, a tökmagot meg úgy szórom rá, mintha varázsport hintenék.
November 5, 2025 at 12:08 PM
Lecsaptam a könyvemet a fodrász asztalára.

- Mit olvasol?
- Egy olyan nőről, akinek annyi saját tere sincs a családi életében, hogy a naplóját eltegye. Nincs egy fiókja sem.
- Festünk?
- Őszülünk.
- Fiatalítana.
- Minek?
- Ti feministák a sírba raktok! - sóhajtotta, és betakart a fekete lepellel.
November 4, 2025 at 11:30 AM
Ha a 6. évadig nem sikerült megkedvelni Lorelai Gilmore-t, már ne is számítsak rá, ugye? A kedvenc részeim azok, amikor havazik. Az életem kedvenc részei is azok, amikor havazik. Az első hólepte éjszaka süket csendjében velem bármi megtörténhet.

Volt egy kis lemaradásom rémünnepileg, de már nincs.
November 4, 2025 at 11:04 AM
Pedagógiailag néha begyűjtöm a távirányítókat, és kreatívan eldugom a gyerekek elől. Estére aztán mindenki megtanulva, virágillatúan kuksol az ágyában, én moziznék, de rájövök, hogy a feledékenységem beérte a kreatívitásomat, szóval lövésem sincs, mi hol van.
Megoldásként születnek az ilyen képek:
November 2, 2025 at 1:24 PM
Idén láttam először a Beetlejuice-t, úgyhogy zöld a hajam. Lehetne zöld a hajam minden nap, mire véget ért a trick or treat, a lelkem is zöldhajú lett.
Minek öltöztél be? - kérdezték néha, és én sosem válaszoltam azt, amit akartam: Hogy másnak látsszak, mással játsszak. Kivagyiság, a lényeg az.
October 31, 2025 at 11:05 PM
Hasonlít Snoopyra? - csaptam le a csajok közé az asztalra. Kicsit bumszli a feje, de kutyának kutya - gondolom én. Minden, amit csinálok, egy befejezetlen történet. Minden csak egy ígéret arra, hogy lehetne szebb és jobb. Szeretek neki ajándékot adni.Addig feszengek csak, amíg ő rá nem néz, és örül.
October 31, 2025 at 3:20 PM
Leteszi a hóna alatt cipelt tököket, jól áll neki a narancs szín. Késeket keres.
Hocus Pocus egy és kettő. Nézzük, és nekem tetszik - szinte szégyellem. Sarah JP nem tud idegesítőbb lenni, és bájosan bugyuta az egész, de arra tökéletes, hogy közben lángra kapott macskát karmolj ki a tökből.
October 30, 2025 at 9:10 AM