nem vitatom, h te jogosnak érzed a megbántottságodat (érzelmeket nem lehet "számon kérni"), ez viszont nem jelenti azt, h az idézetet helytelenül/igazságtalanul használták volna.

pont azért nem jogos a kritika. a probléma nagyságrendekkel az egyén megbánttottsága felett áll.
a figyelemfelkeltés és a probléma globális (ha tetszik, ha nem) jellege jogossá tette az idézet használatát. + feltételezi a ff-akban a kellő érettséget, h ne vegyék magukra, ha nem vonatkozik rájuk.

az a baj, h nők milliárdjait (év100adokon át, napjainking és tovább) érintő (akár az életükbe is kerülő) problémát hozod párhuzamba azzal, h megbántva érzed magad, mert a posztoló nem írta ki, h tiszteletakivételnek/akinekneminge/… és te magadra vetted. sajnálom, de nincs 🟰 a két sérelem között.

tulajdonképpen az idézet igazát bizonyítod.
hibáztatod a nőket, akik nem a te érzéseidet vették figyelembe amikor rámutattak arra, h évától elkezdve, a boszorkányüldözéseken, teherbe esett szolgálólányokon, a langyos sörön át a rövid miniszoknyákig mindig minden a nők hibája.
és ff-t idéztek közben…

az idézetet jól használták. ahogy írtad is, pontosan megfelelt oda, ahova idézték.
a könyv részeként is helyénvaló.
a többi az olvasó felelőssége (értelmezni).
úgy gondolom ennyi elvárható egy érzelmileg/értelmileg érett embertől, mielőtt elkezdenénk átírni/cenzúrázni a világirodalom remekeit.

nem egészen.
egy író, mikor könyvet ír, alkot. ebben a folyamatban nem gondolom, h meg-megáll (vagy h ez elvárható lenne tőle) azon tűnődni, hogyan fogalmazzon polkorrekten, h az x10év múlva ne fájjon vlkinek, akit nem érint. azért fogalmazott így, mert így érezte, mert a történetben ez volt igaz.

ez egy idézet. jogosan használták most, és az író is jogosan használta anno. (az afgán író azon regényéből való az idézet, mely a nők helyzetét ábrázolja afganisztánban). hadd ne kelljen könyveket átírni azért, nehogy vlki megbántva érezze magát. felnőtt ember tudjon elvonatkoztatni. (szia itt :)