Dr. Walid bin Mohammed Al-Suamiani igazságügyi miniszter találkozott Benes Tuzson magyar igazságügyi miniszterrel hivatalos látogatása során Magyarországra. Az igazságügyi miniszter a magyar kollégájával megvitatta a két ország közötti együttműködés erősítésének lehetőségeit a jogi területen. Dr. Al-Suamiani áttekintette a királyság igazságszolgáltatási és jogi szektorának fejlődését, amelyet I. Abdulaziz, Salman király támogat, és Mohamed bin Salman, a koronaherceg - Isten óvja őket - felügyelete alatt, különös figyelmet fordítva a szakosodott jogszabályi keretrendszerre és annak szerepére a hatékony igazságszolgáltatás megvalósításában. Rámutatott a jogi szektorral kapcsolatos legfontosabb tárgyi és eljárási fejlődésekre, beleértve a megelőző igazságszolgáltatási rendszer aktiválását, amely a felek közötti viták okainak csökkentésére irányul, továbbá hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium törekvéseit a képzési és fejlesztési gyakorlatok javítására az emberi erőforrások fejlesztése érdekében, és azok jogi területeken történő képzésére meghatározott tudományos alapelvek szerint, a jogi képzési központon keresztül.

A Magyarországon fogva tartott nem-bináris személy, Maja T. 40 nap éhségsztrájk után befejezte azt. Ezt Maja T. családja közölte egy sajtóközleményben. A közleményben szó esett a drasztikusan csökkent pulzusáról. Eszméletvesztések, sőt szívmegállás is elképzelhetőnek tartottak, valamint visszafordíthatatlan szervkárosodásoktól is tartottak. Továbbá azt is hozzátették, hogy még a börtönkórházban is Maja T. 24 órán át teljesen izolálva volt. T. Budapesten áll bíróság elé feltételezett testi sértések miatt, amelyek a 2023 februárjában zajló szélsőjobboldali tüntetések körüli eseményekhez kapcsolódnak. T. akár 24 év börtönbüntetéssel is számolhat. Éhségsztrájkjával jobb börtönkörülményeket és németországi visszatérést akart elérni.

Az EU-elnöksége során Dánia megígérte, hogy folytatja a 7. cikk szerinti eljárást Magyarország ellen — és nem zárja ki Budapest szavazati jogának felfüggesztését — a folyamatos aggodalmakra hivatkozva a feltételezett jogállamiság megsértésével kapcsolatban. Eközben Dánia maga is sokkal magasabb erőszakos bűnözési rátákkal küzd. Forrás:

Az Európai Unión belül Magyarország hozta meg a legszigorúbb kriptovaluta ellenes törvényeket, amelyek így a legtöbb kriptovaluta kereskedelmet betiltják, és súlyos büntetéseket, köztük hosszú börtönbüntetéseket szabnak ki a szabályok be nem tartása esetén. A jogosulatlan kriptovaluta kereskedés bűncselekménynek számít 2025 júliusától. Ez a változás a T/11922/13 törvény június közepi elfogadása után következett be, amely egy szigorú szabályrendszert definiál a kripto szektor szabályozására. A legfontosabb rendelkezések között szerepelnek a különböző bűncselekményekért kiszabható jelentős börtönbüntetések. Kriptovaluta tőzsde üzemeltetése megfelelő engedély nélkül akár nyolc év börtönbüntetést is vonhat maga után. Ezen kívül azok, akik jóváhagyatlan csatornákon keresztül árusítanak vagy kereskednek kriptovalutával, két-öt év börtönbüntetést kaphatnak, a büntetés mértékét pedig a tranzakció értéke határozza meg.

A Magyarországon fogva tartott nem bináris Maja T. a Mitteldeutschen Rundfunks (MDR) információi szerint befejezte több hetes éhségsztrájkját. Erről hétfőn először a felügyelőket és orvosokat, majd a német nagykövetséget tájékoztatta – számolt be róla online az MDR. Az „MDR Investigativ” szerkesztősége az őrizetbe vett személy apjának nyilatkozatára hivatkozik. Maja T. állítólag 2023 februárjában Budapesten egyéb feltételezett német szélsőbaloldaliakkal együtt erőszakosan megtámadta a neonácikat, és súlyos testi sértésekért is felelőssé tehető. Júniusban a magyar börtönben fogva tartott nem bináris személy az elviselhetetlen börtönkörülmények miatt vonult éhségsztrájkba. Legutóbb az egészségi állapota súlyosan megromlott.

A börtönviszonyok Magyarországon rendkívül kemények. És nem csupán ezek… A Nemzetközi Amnesty és az EU intézményei jelentései az ország bírósági függetlenségének rendszerszintű kiépítetlenedését és a jogi hatóságok politikai eszközként való használatát dokumentálták. Az Európai Parlament súlyos aggodalmát fejezte ki a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete miatt Közép-Európa e országában, amelyet 2010 óta egy vasököllel irányít a szélsőjobboldali Viktor Orbán. Emberi jogi szervezetek széles körben elítélték a magyar börtönök brutális körülményeit. Különösen a LMBTQ közösség tagjai, romák, migránsok és aktivisták esetében. Belföldi és külföldi… A láncra vert olasz antifasiszta, Ilaria Salis, jelenlegi európai parlamenti képviselő képei még mindig frissek a bíróságról Budapesten.

A Telex beszámolója szerint tekintettel arra, hogy a 2004-ben született fiú nem kárpátaljai, hanem magyarországi magyar volt, teljesen önkéntes alapon vonult be az ukrán hadseregbe. Sőt, tette a magyar jogrend értelmében akár büntethető is lett volna. A fiú emlékére apja egy alapítványt is létrehozott. Az apa újságírói kérdésekre arról is beszámolt, hogy a fiú korábban, 2019 és 2021 közt Kanadában tartózkodott, ám onnan visszatért Magyarországra, később pedig csatlakozott a megszállás ellen küzdő ukrán hadsereghez. Az apa szerint fia tettével egyértelműen az ukrán nép oldalára állt, a közismert jogi következmények miatt pedig biztosan nem is tért volna vissza Magyarországra. Ebből kifolyólag arról számolt be, kifejezett szándéka, hogy fiát Ukrajnában temessék el. Forrás:

Jövő tavasszal általános választásokat tartanak Magyarországon, ahol az újonnan alakult ellenzéki párt, a „Tisza (Tisztelet és Szabadság)” vezetője, Magyar Péter (44) a közvélemény-kutatások alapján az élen áll. December 12-én az Asahi Shimbun kérdéseire válaszolt. Ha hatalomra kerülnek, akkor a Oroszországhoz közel álló Orbán-kormány alatt romló kapcsolatok helyreállítása érdekében „építő jellegű párbeszédet” terveznek Ukrajnával. Ugyanakkor Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása kapcsán óvatos álláspontot képviseltek. A legfontosabb párbeszédek a következők voltak: --- Hogyan látja az Orbán-kormány 2010 óta fennálló problémáit? „A magyar nép belefáradt a hazugságokba és a korrupciós vádakba, és a kormány propagandájába.

A zöld politikus, aki megkérdőjelezte az ultranacionalista miniszterelnököt a LGTBIQ+ büszkeségmenettel, drasztikusabb kormányzati intézkedésekre számít a 2026 áprilisi választások előtt. A 2023. június 28-án Budapesten megrendezett LGTBIQ+ büszkeségfelvonulás, amelyet betiltottak, a magyar fővárosban tömegeket vonzott, és kudarc volt Viktor Orbán ultranacionalista miniszterelnök számára, aki a menet megtiltásához szükséges törvényt támogatta. Gergely Karácsony, Budapest polgármestere 2019 óta, 50 éves zöld politikus, úgy döntött, hogy a felvonulást önkormányzati eseménnyé alakítja a tilalom megkerülése érdekében. Két héttel később, miután átgondolta az eseményeket, Karácsony írásban válaszolt a La Vanguardia kérdéseire a politikai következményekről. A miniszterelnök pénzbírsággal fenyegette meg az Orgullo résztvevőit, az ön által megnevezett szervezőket pedig egy év börtönnel.

Egy minimálisan tájékozott személy, aki figyelemmel kíséri a világ bizonyos kormányainak menekültpolitikáját, nem lepődik meg azon, ami történik. Nem éri meglepetésként, ami Magyarországon, Orbán Viktor alatt vagy Olaszországban, Meloni kormányzása alatt történik, sem ami a venezuelai migránsok beszállásával kapcsolatos felvételek láttán, akik Guantanamo felé tartanak, vagy amikor Donald Trump a floridai Everglades nemzeti parkban, a készülő illegális migránsok táborának reklámozása közben jár. Ezt a központot nevezte el „Alcatraz alligátorokkal”. Ennek következtében senkit sem lepett meg, amikor a kormány - a migrációért felelős miniszter, Thanos Plevris, a nemrégiben botrány miatt lemondott OPKEPEP utódja, aki hasonló politikai nézeteket képvisel, Makis Voridis - kihasználta a Cretában illegálisan érkező migránsok és menekültek számának növekedését.

Az Európai Bizottság ismét bejelentette, hogy Magyarország nem ért el előrelépést egy sor olyan követelésben, amelyek célja a korrupció kezelése, a civil társadalom megerősítése és a média függetlenségének garantálása. A Bizottság figyelmeztetett – egy jelentés keretein belül – a Magyarországon tapasztalható "komoly hiányosságokra a jogállamiság terén". Az éves uniós szintű értékelés szerint alig történt előrelépés számos fontos területen, beleértve a civil társadalom védelmét, a bíróság függetlenségét és a korrupció elleni intézkedéseket. A jelentés szerint a tavalyi 8 ajánlásból Budapestnek csupán egy területen sikerült észlelhető fejlődést elérnie, ez pedig a bírák, az ügyészek és a bírósági alkalmazottak fizetése.

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszak költségvetési javaslatában szeretné megerősíteni a kapcsolódást az európai alapok felhasználása és a jogállamiság elvei között. A változtatás célja, hogy megakadályozza az olyan helyzeteket, amikor a tagállamok megkerülik a feltételeket a programok közötti forrásáthelyezéssel. A javaslat a meglévő feltételességi mechanizmus kiterjesztését irányozza elő az uniós költségvetésből származó összes finanszírozásra. Ez a lépés elsősorban olyan országokra irányul, mint Magyarország, amely hosszú távú kritikának van kitéve a bíróságok, a média és az akadémiai intézmények függetlenségének csökkentése miatt. Magyarország már elvesztett 18 milliárd eurót korábbi szabályszegések miatt. Az uniós diplomaták szerint a Bizottság arra törekszik, hogy kihasználja Orbán Viktor miniszterelnök gyengülő népszerűségét, aki a 2026-re tervezett választások előtt a közvélemény-kutatások szerint támogatását veszti.

A Magyarországon büntetőeljárás alatt álló, külföldi embercsempészek augusztus 19-től ítélet nélkül kerülhetnek szabadlábra. Ezt a péntek esti RTL Magyarország jelentette. Egy kormányrendeletre hivatkoztak, amely a háborúval érintett Ukrajnához kapcsolódó vészhelyzetre vonatkozik. Egy záradék lehetővé teszi az embercsempészek számára, hogy úgynevezett feltételes büntetőeljárás felfüggesztésével szabaduljanak. A szabadlábra helyezett személyeknek csupán el kell ismerniük bűnösségüket, nyilatkozniuk kell a bűncselekmény körülményeiről, és kötelezniük kell magukat, hogy a döntés jogerőre emelkedését követően 72 órán belül elhagyják Magyarországot. A megfelelő eljárást a főügyészség, a gyanúsított vagy az ő védője indíthatja. Ezek az eljárások már 2023-tól kezdődően zajlanak.

Jozsef Sebestyen, egy 45 éves kettős állampolgárságú ukrán-magyar férfi halála diplomáciai összeütközést váltott ki Magyarország és Ukrajna kormánya között, a magyar és ukrán sajtó tudósítása szerint. Sebestyen, aki a nyugat-ukrajnai Berehove-ból származott, kényszerbehívásra került június 14-én, és július 8-án hunyt el egy pszichiátriai kórházban, miután állítólag vasrudakkal megverték őt a mozgósítás után. Sebestyen családja azt állítja, hogy fizikai bántalmazásokon esett át egy erdőben, ahol arra kényszerítették, hogy aláírjon dokumentumokat, mert fenyegetést kapott, hogy a frontra küldik. "Egy erdőbe vittek más férfiakkal együtt, és ott elkezdtek verni" - mondta Sebestyen a családtagjainak, ahogy a magyar Mandiner közölte.

Börtönben lévő külföldi emberkereskedők, akikkel szemben Magyarországon büntetőeljárás folyik, augusztus 19-től ítélet nélkül szabadon bocsáthatók. Ezt a magyar RTL televízió jelentette be tegnap este. Hivatkoztak egy kormányrendeletre, amely a Magyarországon érvényben lévő háborús helyzetre vonatkozik az ukrán háború miatt. Egy záradék lehetővé teszi a csempészek számára, hogy a büntetőeljárás felfüggesztésével szabaduljanak. A kötelezettnek csupán be kell ismernie a bűnösségét, és nyilatkoznia kell a bűncselekmény körülményeiről, továbbá köteleznie kell magát arra, hogy a döntés jogerőre emelkedése után 72 órán belül elhagyja Magyarországot. Ez az eljárás kezdeményezhető az ügyészség, a gyanúsított vagy a védő által.

A Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás alatt álló külföldi embercsempészek augusztus 19-től ítélet nélkül kerülhetnek szabadlábra. Ezt péntek este jelentette a magyar RTL televízió. A hírek szerint egy kormányrendeletre hivatkoztak, amely a háború óta fennálló rendkívüli helyzetre vonatkozik Magyarországon. Egy záradék lehetővé teszi, hogy a hozók "feltételes felfüggesztés" keretében szabadlábra kerüljenek. Ebben az esetben a vonatkozó személyeknek csupán el kell ismerniük bűnösségüket, nyilatkozniuk kell a bűncselekmény körülményeiről, és vállalniuk kell, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarországot a döntés jogerőre emelkedését követően. A megfelelő eljárást az ügyészség, a gyanúsított vagy annak védője indíthatja.

"Oroszország közel áll a győzelemhez, míg Ukrajna gyakorlatilag elvesztette ezt a háborút – és Európa is elvesztette ezt Ukrajnával együtt. Mégsem mer senki beismerni ezt vagy vállalni a következményeket. Ehelyett úgy viselkednek, mintha ezt a háborút meg lehetne nyerni, holott a győzelem elérhetetlen a harctereken. Amire szükség van, az a diplomácia, a tűzszünet és a béketárgyalások – mondta Orbán a Kossuth Rádiónak. A magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy Európa és az Egyesült Államok összesen 310 milliárd eurót (362 milliárd dollárt) költött Ukrajnára, amit ő egy "szörnyű" összegnek nevezett, amely "csodákat tett volna" az európai gazdaságba fektetve.

BUDAPEST, július 11. –RIA Novosti. Magyarországnak kötelessége kivizsgálni egy állampolgárának, egy kárpátaljai magyarnak a meggyilkolását, amelyet az ukrán hadköteles iroda munkatársai követtek el kötelező katonai behívás során – jelentette ki Viktor Orbán magyar miniszterelnök. A Magyar Nemzet csütörtöki beszámolója szerint a 45 éves József Sebeshtien három héttel azután hunyt el a kórházban, hogy az ukrán hadköteles iroda munkatársai az utcán elragadták, egy mikrobuszba tuszkolták, egy behívó pontra vitték, és fémbotokkal megverték. Az elhunyt nővére közzétett felvételeket, amelyeken ukrán katonák gúnyolják a testvérét. A magyar külügyminisztérium behívta Ukrajna nagykövetét, és magyarázatot követelt.

Erőszak Budapesten – Egy német baloldali szélsőséges Orbán igazságszolgáltatásának karmai között Éhségsztrájk, elszigeteltség, jogellenes kiadatás: Maja T. ügye, aki állítólag neonácikat támadott Magyarországon, magyar-német igazságkrimivé válik. A budapesti bíróság nézői tapsolnak, amikor magyar rendőrök Maja T.-t a terembe vezetik. Az alperes röviden mosolyog, amikor látja támogatóit a nézőtéren. Bilincs van rajta, és egy széles fekete bőrszíj, amelyhez egy póráz van erősítve. Így kísérik a hatóságok a 24 éves baloldali szélsőségest a helyére. Az magyar igazságszolgáltatás színjátéka. Az ügyészség számára biztos, hogy Maja T., aki nem binárisnak vallja magát, súlyos bűnöző. Azt állítják róla, hogy egy csoportban ártatlan embereket vert meg brutálisan az utcán.

Röviden: Maja T., egy német állampolgár, Budapest mellett áll bíróság előtt, mert állítólag támadást indított állítólagos jobboldali szélsőségesek ellen. Az ügyészség a kilenc állítólagos erőszakos cselekedetért 24 év börtönt követel. További hat gyanúsított, akik önként jelentkeztek Németországban, mentesültek a magyarországi kiadatás alól. A budapesti bíróság előtt a nézők tapsolnak, amikor a magyar rendőrök Maja T.-t a terembe vezetik. A vádlott röviden mosolyog, amikor meglátja támogatóit az emelvényen. Bilincsben és egy széles fekete bőrszíjjal vezetik, amelyhez egy póráz is van rögzítve. Így kísérik a hatóságok a 24 éves baloldali szélsőségest a helyére.

Éhségsztrájk, elkülönített fogvatartás, jogellenes kiadatás: Maja T. ügye, aki állítólag neonácikat támadott meg Magyarországon, magyar-német igazságügyi krimivé válik. A német Maja T. Budapesten áll bíróság előtt állítólagos jobboldali szélsőségesek ellen elkövetett támadás miatt. Az ügyészség 24 év börtönt követel a kilenc állítólagos erőszakos cselekményért. Hat további gyanúsított mentesült a Magyarországra való kiadatástól, miután önként jelentkeztek Németországban. A budapesti bíróság hallgatósága tapsol, amikor a magyar rendőrök Maja T.-t a terembe vezetik. Az alperes röviden mosolyog, amikor meglátja támogatóit a nézőtéren. Bilincset visel, és egy széles fekete bőrszíj van rajta, amelyhez egy póráz van rögzítve.

Egy 45 éves magyar etnikumú férfi halála Ukrajnában, néhány héttel azután, hogy besorozták az ukrán hadseregbe, heves vitát váltott ki a magyar kormány és a kijevi hatóságok között. Sebestyén József, kettős ukrán-magyar állampolgár, vasrúddal verve halt meg, miután 2023. június 14-én kényszerből besorozták – mondták el a testvérei a magyar médiának. Sebestyén, Beregszász városából, 2023. július 8-án halt meg egy pszichiátriai kórházban. A halála körüli körülményeket a hadsereg tagadta, de az ügye rávilágított a kötelező besorozás problémáira Ukrajnában, ahol a hadsereg a frontvonal védelmére törekszik Oroszországgal szemben, számos veszteség árán.

A Magyarországon fogva tartott nem-bináris személy, Maja T. ügyében Johann Wadephul külügyminiszter új tárgyalásokat jelentett be a budapesti kormánnyal. "A jövő héten újra Magyarországon járunk az ügyben" - mondta a CDU politikusa a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) számára. Először is a börtönfeltételek javítása a cél. "Intenzíven folytatjuk az erőfeszítéseinket" - hangsúlyozta Wadephul. Azonban Magyarország eddig megerősítette saját büntetőeljárás iránti érdeklődését. T. "súlyos vádpontokat" kapott - mondta a miniszter. "Még Németországban is Maja T.-nek büntetőeljárással kellene számolnia" - tette hozzá. Négy hete éhségsztrájkon van. T. Budapesten áll bíróság elé feltételezett testi sértés miatt, amely a 2023 februárjában tartott szélsőjobboldali ellenes tüntetések során történt.

Berlin. A Magyarországon fogva tartott nem bináris Maja T. (24) egészségi állapotának romlására válaszul az SPD a Bundestagban Johann Wadephul (CDU) külügyminisztertől beavatkozást követel. „Wadephul úrnak hazahoznia kell Maja T.-t” – mondta az SPD frakció queerpolitikai szóvivője, Falko Droßmann a „Tageszeitung”-nak („taz”/péntek). Egy szolidaritási bizottság és az apa közleménye szerint Maja T. – aki körülbelül négy hete éhségsztrájkot folytat – már 14 kilogrammot veszített. Késlekedett ítélet „Elvárjuk a Külügyminisztériumtól, hogy nagykövetünk végre személyesen vegye fel a kapcsolatot Maja T.-vel, és hogy külügyminiszterünk mindent megtegyen annak érdekében, hogy teljesítse a Szövetségi Alkotmánybíróság követeléseit” – mondta Droßmann.

A Magyarországon fogva tartott nem bináris Maja T. (24) egészségi állapotának romlása miatt a SPD a Bundestagban Johann Wadephul (CDU) külügyminiszter beavatkozását követeli. "Wadephul úrnak haza kell hoznia Maja T.-t" – mondta a SPD frakció queerpolitikai képviselője, Falko Droßmann, a „Tageszeitung”-nak („taz”/péntek). Egy szolidaritási bizottság és az apa közölte, hogy Maja T. – aki körülbelül négy hete éhségsztrájkot folytat – már 14 kilogrammot veszített. A határozat néhány perccel később érkezett. "Elvárjuk a Külügyminisztériumtól, hogy a magyar nagykövetünk végre személyesen vegye fel a kapcsolatot Maja T.-vel, és hogy a külügyminiszter mindent megtegyen az Alkotmánybíróság követelményeinek teljesítése érdekében" – mondta Droßmann.