A Nobel-díjas Karikó Katalin visszatér Szegedre: inspiráció, innováció és egészségügyi fordulat az SZTE Innovációs Napján
Nobel-hangulat lengte be Szegedet a XIII. Innovációs Napon, ahol a főszerep egyértelműen Karikó Kataliné volt. A világhírű biokémikus hazatért alma materébe, és olyan előadást tartott, amely nemcsak tudományos súlyánál fogva volt meghatározó, hanem emberileg is példát adott kitartásból, küzdelemből és hitből a kutatás erejében. A rendezvény egészének fókusza az innováció, az ipari partnerségek és az egészségügyi megújulás volt, de az esemény pulzusát valójában Karikó személye határozta meg.
A programot Rovó László rektor nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Nobel-díj “benne van a levegőben” Szegeden. Az egyetem közel egy évszázada olyan tudományos bázist épít, amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, és amely már négy Nobel-díjast adott az országnak. Szavaira rezonált Varga-Bajusz Veronika államtitkár is, aki rámutatott: ma már tizenkét magyar egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, és ezen a mezőnyön belül az SZTE az egyik legerősebb innovációs központ. 2024-ben húsz szabadalmi bejelentést, tizenhat védjegybejelentést tettek, és huszonöt új szellemi alkotást védtek le, miközben a vállalati K+F együttműködésekből származó bevételeik meghaladták a kétmilliárd forintot.
Ebben a közegben lépett színpadra Karikó Katalin, akit a hallgatóság vastapsa fogadott. Előadásában az mRNS-terápia hatvanéves történetét úgy mesélte el, ahogyan azt csak valaki tudja, aki az egészet belülről élte meg. Kiemelte: az 1961-es alapfelfedezés után még évtizedekig nem volt világos, hogyan lehetne az mRNS-t terápiás célra felhasználni, de a “lehetetlennek tűnő ötlet” végül a 21. század egyik legnagyobb orvosi áttörésévé vált. Karikó beszélt az 1984-es laboratóriumi szintézisről, a 2000-es évek elejének lassan haladó klinikai próbálkozásairól és arról, milyen kemény munka volt megérteni, hogyan kerülhető el az mRNS túlzott immunaktivációja. A döntő áttörést a Drew Weissmannal közösen kidolgozott módosított nukleozidos technológia hozta meg, amely mára világszerte az mRNS-alapú vakcinák és terápiák alapját jelenti.
Karikó előadása azonban nem pusztán tudományos áttekintés volt, hanem mélyen emberi vallomás is. Kiemelte a szakmai kudarcok sorozatát, az elutasított cikkeket és pályázatokat, a pénzhiányt és azt, hogy a szabadalmaztatási folyamat évekig tartó teherként nehezedett rá és csapatára. “Nem a sikerek visznek előre, hanem a kitartás” – mondta, majd előhúzta a zsebéből a Nobel-medált, ezzel is jelezve, hogy a legnagyobb áttörések sokszor a legnehezebb időszakokból születnek. A közönség számára ez nemcsak egy tudományos sztori volt, hanem inspiráció is: egy magyar kutató, aki a világ élvonalába jutott, úgy, hogy közben mindvégig megőrizte a derűjét és egyszerűségét.
Beszélt a tudomány kommunikációjának felelősségéről is. Hangsúlyozta: a téves információk elleni küzdelem minden kutató feladata. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban humorosan, de határozottan jegyezte meg: ChatGPT-től ő maga is kérdez, de szerinte a rendszer jelenleg “buta”, gyakran ad rossz válaszokat, ezért semmiképp sem helyettesítheti a valódi tudást vagy a kritikus gondolkodást. A megjegyzés nagy derültséget váltott ki, ugyanakkor komoly üzenetet is hordozott: a technológia hasznos, de veszélyes is lehet, ha nem megfelelően használjuk.
A nap további előadásai is az egészségügyi innováció irányába mutattak. Fendler Judit kancellár bejelentette: az SZTE egy öt évre szóló, Csongrád-Csanád vármegyét lefedő lakosságszűrési programot indít. A pilot Ruzsán, Szentesen és egy mozgó szűrőbuszon keresztül vizsgálja majd, hogyan javítható a drámaian alacsony magyar szűrési részvétel. Ma Magyarországon az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka jár mammográfiára, a méhnyakszűrésen 26 százalékos, a vastagbélszűrésen pedig mindössze 3 százalékos a részvétel. Fendler felhívta a figyelmet: a lakosság egészségi állapotának csupán 20 százalékát határozza meg az ellátórendszer, a többi az emberek életmódján múlik, így a prevenció döntő tényező.
Az eseményen aláírták a Szegedi Tudományegyetem és a Roche Magyarország stratégiai együttműködési megállapodását is. A felek közös innovációs projekteket indítanak neurológiai, immunológiai, onkológiai, kardiológiai, diabetológiai és ritka betegségekkel kapcsolatos kutatásokban, valamint a szemészet, labormedicina és patológia területén. A partnerség célja, hogy modern digitális egészségügyi megoldásokkal, fejlett betegkommunikációs rendszerekkel és edukációs programokkal javítsák a lakosság egészségműveltségét és az ellátás hatékonyságát.
A nap zárásaként átadták az SZTE Innovációs Díjait és a Proof of Concept Alap 2025 megbízóleveleit is, amelyek olyan fejlesztéseket ismertek el, mint az MI-alapú toxikológiai rendszer vagy a környezetbarát “zöld tégla”.
A rendezvény egészében azt mutatta meg, hogy Szeged ma Magyarország egyik legfontosabb tudományos központja, ahol a múlt és a jövő találkozik. A Nobel-díjas Karikó Katalin személyes példája pedig újra megerősítette: a tudományos kíváncsiság, a kitartás és az újításba vetett hit képes egész társadalmak egészségügyi jövőjét megváltoztatni. Szeged nemcsak tanúja, hanem formálója is ennek a jövőnek.